Ki tudja miért, de nem írok ide sokszor. Pedig mindig megfogadom, hogy megteszem, mert jól esik valakinek (bárkinek) leírni a dolgokat, de én már csak egy ilyen lusta dög vagyok… nem vagyok büszke rá, sőt haragszom magamra miatta… sok, túl sok félbehagyott dolgom van már, és sokat folytatnom kéne. a tehetség, képesség, lehetőség(!) adott volna, de .. jó magam pokolian lusta… valamit ez ügyben tennem kell majd magammal, de ez egy hosszú és kemény harc, amit több kevesebb sikerrel ide-oda ingázva vívok..

Kívánjuk a legjobbakat!

megjegyzés: A magánéletem MAGÁNÜGY! (nem mintha bárki bármit is kérdezett volna)