Csak egy érdekes elmélet.. a napon gondolkodtam, hogy milyen sok energiát is ad le, majd ránéztem az órám számlapjára és a mutatók eszembe juttatták a fluoreszkáló festék fényelraktározó képességét…
Tudom ez a mennyiség csekély, de ezen holminak egy folyékony vegyületével talán érdemes volna kísérletezni, ha mást nem azért, hogy a fényelnyelőképességét fokozni és talán hasznát vehetnénk a napelemeknél..
De ez az egész csak egy rövid elmefuttatás.. de érdemes volna megvizsgálni…
Itt egy kis tévedés van, te a foszforeszkálás jelenségére gondolsz, a floureszkálás az például a neoncsöveknél van, ahol a cső bevonata miatt a fény látható tartományba esik az UV helyett, ez a folyamat addig tart, amíg a külső behatás éri. Ugyanakkor a napelemeknél az a szempont, hogy minél több fény képes legyen elnyelni, így ott fölösleges foszforeszkálásról és floureszkálásról.
Az alaptémához visszakanyarodva, a nyakamat teszem rá, hogy a nagy napelemgyártó cégek laborjaiban folyik ilyen kutatás.
Igen.. előfordulhat, hogy kicsit pontatlan lehetek… illetve az elnevezésekkel lehet néha gondom, keverem a neveket.. rossz a névmemóriám.. no meg diszlexiás vagy miféle lennék 🙂
Egyébként itt nem feltétlen egy jelenleg említett anyagra gondoltam de mivel nem ismerek pillanatnyilag mást így azt hoztam fel példaként… de ha volna valamilyen közeg ami továbbítani képes a fényt a hatásfokot úgy hiszem jelentősen lehetne növelni.
Egyébként ez nem egy tudományos blog.. így pontatlanságok lehetnek 🙂