Az alapelvet egy keréktárcsa adta.

A lényeg: rézhuzal feltekerés egy csövön, a belsejében valamilyen gőzt, gázt, esetleg folyadékot átvezetünk.

A rézhuzalon elektromos áramot vezetünk át.

Lényeges pont a frekvencia, ugyanis tökéletes összhang kell a folyó árammal. Ha ez megvalósítható (egy elektron pont annyi idő alatt tegyen meg egy kört a vezetéken mint amikor a következő elektron indulna).

Figyelni kell tehát a vezeték hosszára, a keresztmetszetre, ellenállásra.. Ha eltaláljuk a “harmóniapontot” (ami igen-igen kicsi) akkor a mágneses energiák nem oltják ki egymást (az elcsúszás miatt) hanem felerősítik.

Ilyen esetben minimális energiájú mikrohullám keletkezhet, amivel megfelelő áramerősség esetén akár vízgőztúlhevítésre is használható gazdaságosan (ezzel durranógázt kapva).

A végtermék felhasználása már a további célok függvénye.