Címke: Az ember

Egy pár napja történt

Egy pár nappal ezelőtt álmodtam azt, hogy hazamentem, majd az udvaron 2 majom volt.. Közülük az egyik élt a másik halott volt. Az élő próbálta a halottat magához téríteni, de ez lehetetlen volt.

Egy kicsit később az élő majom a halott majmot ette.. (a halott majom addigra már javában bomlásban volt.. (a beton zöld volt körülötte, olyasmi volt mint a moha, mind színre mind formára) az élő majom a “beleit” ette, vagy legalábbis azt ami megmaradt belőle.. Próbáltam szólni a szüleimnek, hogy ez nem lesz így jó – fertőzésveszély, meg egyebek – de azt mondták, hogy ráér még később is foglalkozni vele.. rajtam kívül senki nem vette komolyan az esetleges veszélyt.

Bár ez egy álom volt és eléggé “fura” fajta, de bizonyos értelemben Fraid ként gondolkodva rátudom húzni a jelenséget több dologra is:

  • magamra,
  • az életemre,
  • mások viselkedésére és életére…

csak azt kéne tudnom melyikre vonatkozott, ha vonatkozott egyáltalán.. ez van… majd gondolkodom és tán-tán meditálok a problémán 🙂 mindenesetre egyenlőre igyekszem elérni majd azt, hogy az életemre már ne legyen ráhúzható ez az “álom” és annak mondandója.

Üdv, én szóltam hozzátok: ~Gabu~

Sok-sok soooookkkk

Rég írtam.. az utolsó pár írásom is időzített volt.. pár eszement ötlet, de hát ez van 😀 …

Időnként ideírok valamit, de sokszor nem, pedig szeretnék, csak egyszerüen nincs kedvem… de akár így, akár úgy, igyekszem nem haszontalan lenni 🙂 … lelkisegélyt vállalok ha kell 😀

Sok-sok dolog történt velem az utóbbi időben, pl. a vizsgáimat befejeztem, elhatároztam, hogy mi legyen az SMR sorsa, hazajöttem, és itt ügyködöm az ismerősök körében, és tervezem már, hogy mi legyen a következő félévemben. Ezeket most sorraveszem:

Először is, a vizsgáimról:

Bevallom, elszúrtam, hogy mennyire, annyira aminél jobban már nem is lehetne… egyszerüen, nem csináltam semmit fél évig… nem így akartam, de így sikerült.. az okát is tudom. Határozattlanság.. ez van. nem tudok már mit tenni, de a jövőbeli eredményeim kizárólag tőlem függnek majd.

Ami az SMR-t illeti:

Mi is az az SMR? háát.. összefoglalva egy “php-html-css-jquerty”-re épülő online manganéző lesz, sok-sok funkcióval 🙂 .. már lassan egy éve nekiláttam az elkészítésének, de mind máig csak pár “próba” verzió jelentmeg azok is már eléggé régen. az ok egyszerű, a kóddal nem bírtam megbírkózni, egyszerüen újrakell írni jelentős részét. ez meg is történik hamarosan, de a felhasználói felület is átfog esni jónéhány változáson. A rendszer felépítése teljesen modurális lesz, és a végeredmény majd reményeim szerint magáért beszél majd, addig is adok egy vázlatot az SMR v0.4 tervezett kinézetéről 🙂 SMR v0.4 az új verzió megjelenése február közepére, de inkább végefelé esedékes!

Itthon:

Hááát.. általában ha hazajövök akkor sok-sok heleyn kell segítenem.. a napokban egy barátomnak segítettem ADSL modem és router vásárlásban (a két eszköz egyben, azaz egy all-in-one eszköz). Elméledben jól működhet, hisz napok óta nem panaszkodik 🙂 … Még apámhoz is elkéne mennem beállítani 2 gépet, de egyenlőre nincs meg a hálózati kártya amit majd bekéne rakni az egyik gépbe… addig nem tudok menni, mert csak az egyiket tudnám megcsinálni.

Egyébként megcsináltam a laptopomban a wifi-t így már végre újra működik.. valójában a 9.10 es karmic előtti egyik kernel (még a 9.04eshez tartozott) óta nem működött a wifi… mivel nem használtam így nem érdekelt. Azonban a UPC itthoni sebesség emelése miatt új routert kellett vennem (a régi nem bírta kb 2-3 percenként megszakadt), akkor vettem már egy wifiset (újra… anno volt, de eladtam.. feleslegesnek éreztem 😮 ) .. mindenesetre most már működik, és pont, nincs most kábel végig a lakáson a laptop és a gép között… a régi routert meg elvittem a koliba, oda tervezem berakni (az ottani sebességem eléggé alacsony, így bírni fogja 🙂 ), azért, hogy azt a pppoe kapcsolat létrehozást ne a gépem hozza már létre.. csak ezért akarnám berakni… bár még nem tudom megtenni, mert vennem kéne egy hosszabbítót.

Ami az iskoláimat illeti.. hát … jelenleg 2 helyre vagyok beiratkozva, abból az egyik helyen passzív vagyok, de elkéne döntenem, hogy visszaakarok-e menni vagy sem, mert bekell adnom a választól függően majd egy papírt az iskolába a félévhalasztásról, aminek oka az lenne, hogy az egyikben már 2 féléve passzív vagyok, de egy harmadikat csak igazgatói jóváhagyással lehetne jóváhagyni..  ez a dolog attól függne, hogy jövőre indul-e japán évfolyam vagy sem.. ha indulna akkor valószínű visszajönnék a Buddhistára, és egy intenzív 2 év alatt befejezném az iskolát (a Szegedit meg addig tudom halasztani), de ha nem indul jövőre, akkor itthagynám a Buddhistát, majd tisztán a Szegedit csinálnám meg… azonban nem tervezem végleg eldobni ez a Buddhista főiskolát, egyszer még visszajönnék, ha addig is léteznek majd… A tanulási utemem nem túl fényes, de a képességem adott.. csak élnem kell vele, és nincs számomra lehetetlen tananyag… egyenlőre azt szúrtam el, hogy még az óráimra is alig-alig jártam be…

mindenképpen, meg kell változtatnom ezt a “rendszertelenségemet” mert tényleg szeretném elvégezni az iskolát. Azonkívül, bár családom anyagi helyzete nem tökéletes, sőt épp ellenkezőleg, eléggé a negatívban van a bankszámlánk, még is hatalmas támogatást kapok a család sok-sok tagjától, és ismerősöktől.. Ez legtöbbször valamilyen élelemformában mutatkozik meg, de nem bánom, az legalább biztos helyre megy 🙂 (bár nem mintha felesleges marhaságokra költeném a pénzt, de néha-néha csokira, vagy chipszre megy el.. az alkohol nem az én világom…)

Bár már fél éve szegeden vagyok, és van pár ismerősöm akikkel jóban vagyok, nincs igazán ott egy barátom se.. így kicsit nehéz, nincs ki húzzon, hogy “tanulj már”… talán ha többet érintkeznék másokkal akkor valószínűleg könyebb lenne.. de nem vagyok az a másokkal érintkező típus… erről nincs több mondandóm.

De végülis, hogy mifog történni a jövőben szegeden, csak tőlem függ, hisz megvan mindenem amire szükségem van az ott tanuláshoz, így nem aggódom igazán. Max magam miatt, hogy megteszem-e, de egy biztos: 🙂 megteszem, amit megtudok tenni!

Erről ennyit

Valami más:

Vannak időnként érdekes álmaim, bár leginkább szórakoztattnak 🙂 szívesen beszámolnék mindről, de sokszor nem emlékszem rá teljesen, és van pár ami meglehetősen “privát” szinten érint így ezért nem mondom :p .. nem mondanám őket erotikusnak, de eléggé mélyen érinti a személyi szférámat bizonyos pontokból, így inkább nem 🙂 Mindenesetre sokféle álom, és sokféle esemény… sokaknak vannak visszatérő álmaik, de nekem az nincs.. pedig sokszor álmodok valamit, van hogy napokik minden nap, és egy nap nem is eggyet, persze van, hogy hetekig semmi (bár az ritka).. lehet ezért alszom annyit.. általában jó álmaim vannak, amiket élvezek… Nem nagyon volt már jó pár éve rémálmom.

Ez az üzenet kicsit hosszú lett, de ez van 🙂

Üdv mindenkinek, és legyetek jók, vagy rosszak vagy amik akartok, úgy se letezik se jó, se rossz 🙂 .. csak társadalmi normák, és az azok álltal felállított rendszer állít be valamit jónak, vagy rossznak (ez a Buddhizmus, és az én véleményem is).

Erősségem és gyengém

Hát… tényleg nem erősségem egy blog vezetése… őszintén nem vagyok az a beszédes típus.. olyan ember vagyok aki csak úgy jelen van… leginkább csak akkor szoktam megszólalni amikor arra okom is van…
Sajnos nem mondhatom (bár talán nem sajnos), hogy sokat töröm magam azon, hogy ide beírjak.. hogy miért? nos nem azért mert nem érdekel.. az ok elsősorban a fontosságban kereshető… bár beismerem, hogy napi 8-9 órát legalább általában a számítógép előtt töltök ha nem megyek sehová (mert nincs elfoglaltságom) mégsem jelent számomra ez az egész semmit… csupán egy eszköz.. egy eszközként gondolok rá, és egy eszközként ütöm el vele az időt… De lényegében ha megszűnne létezni nem zavarna.. nem függök tőle, életemnek valójában nem adja olyan fontos részét ami ne lenne pótolható…
Nem tudom, hogy valójában miért is próbálom magamból kiírni azt amit most ide írok, de azt hiszem, hogy megpróbálom magamból kihozni ezügyben a legtöbbet :smile:
Nem fogom hagyni azt, hogy elemésszen lelkem sötétsége… mert valamilyen szinten lelkem sajnos sötét, ugyanis számomra az emberiség nem jelent mást csupán egy állapotot… egy mulandó állapotot, amit leginkább az irigység, kicsinyesség, és vágyak tengere jelent… utálom mindet… egyszerűen nem szeretem ezt az egészet látni, nem vagyok elégedett ilyenkor sem magammal, sem mással, hisz én is olyan vagyok bizonyos szempontból mint ők… ilyenkor meg akarok szűnni létezni… …
Talán nem válik előnyömre, hogy ezen dolgokat leírogatom, de nem érdekel.. most már muszáj vagyok valamilyen szinten kiadni magamból ezeket az érzéseket…
Sokat gondolkodtam már, hogy miért is különbözöm ennyire az “átlagos” emberektől… Majd egyszer elmesélem mire jutottam :smile:

Félebe hagytam az írását a postnak más dolgaim miatt, így nem tudom hogy teljesen hol tartottam gondolatmenetben… így most lezárom, és beküldöm :smile:

Uff mindenkinek, és legközelebb találkozunk ugyan itt… :smile:

Vajon mit hozhat a jövő…

Üdvözletem!

Sokszor felmerül bennem a kérdés (de komolyan), hogy mit fog az emberek jelenlegi viselkedésmódja eredményezni a jövőben.

Vajon elpusztítja magát teljesen?

Valahogy nekem úgy tűnik, hogy régebben ez lehetséges lett volna, de mostanában úgy látom, hogy az emberei társadalom kezd kettéválni ebből a szempontból (persze lehetnek köztes átmenetek, de azok körvonala nem eléggé éles).

Az egyik fele egyre inkább kezd vonzódni a természethez, és a jövőt az abba az irányba való közeledésben látja (én nagyjából ide tartoznák), ez magával vonná a technika fejlődésének lassulását és sok esetben teljesen más fejlődési irányt (ha valakit igazán érdekel körbetud nézni hogy milyen alternatív technológiák léteznek, vagy esetleg tervezőasztalon vannak  már most is a különböző területekre), a másik a technika további erőszakos fejlesztésében van, és az élettempó további fokozásában (heh, én ezt sem bírom igazán követni, kissé lassan bírok bekapcsolódni az új eseményekbe és talán már szándékosan nem akarom követni az újdonságokat olyan ütemmel mint régebben. Pedig még csak alig egy hónap múlva leszek 19 éves. Mi lesz még itt ), miután a tempót fokozták jöhetnek a különböző “élet megkönnyebbítő” szolgáltatások. Ezeket nem kívánom részletezni mert megint mindenki utánajárhat a kívánja. Ezek szerintem valójában inkább megbonyolítják az életet. Hogy ez mikkel járhat arról rémálmaim lehetnének, de szerencsére nem kísértenek még egyelőre. Úgy érzem, hogy az embereknek még van egy választási esélyük, hogy melyik irányba kívánnak fejlődni.

De nem tudom mit fognak dönteni. Sajnos mint mondtam könnyen lehet, hogy kettő, vagy több részre szakad az emberi tárasalom eszmerendszere.

Én a magam részéről tudom abban az esetben hova állnék, de nem kívánom az emberek szétválását fejlődésben. De úgy érzem a jelenlegi állapot sok ember számára egyre tarthatatlanabb.

Hisz milyen társadalom az ahol az együttérzés teljesen hiányzik és csupán néhány emberben lelhető még fel. De ha valaki együttérzést is tanúsít azzal meg a többi visszaél, így akiben mégis van, az sem mer semmit sem tenni, nehogy visszaéljenek a jóságával.

Sajnos ez egy gonosz körfolyam: nemmersz segíteni mert visszaélnek vele, ugyanis nem tudod, hogy milyen ember is valójában kinek segítenél. Ha az ő lelke is van óly nemes mint annak ki segít akkor viszonzása hála lesz, azonban ha nem akkor a segítség fajtájától és mértékétől függően akár örökre összetörhetik a jótékony embert.

Remélem ez a társadalmi egymás közötti viszony majd rendeződik, és nem azáltal, hogy szétválik az emberek csoportja két ilyen részre, az egyik amely segít és a békét, nyugalmat keresi, a másik amely elvesz erőszakkal, és többnyire a hatalmat hírnevet keresi.

Kívánom a legjobbakat.

Budapest, 2006. 06. 14.